Mi vagy ki kell ahhoz, hogy álljuk a sarat nemzetközi porondon? Min kell változtatni? Hogy váltak be a nyári igazolások? Ha kattintasz, megtudod, én hogy gondolom. Vigyázat, magánvéleményt és nyomokban eszmefuttatásokat tartalmazhat!
2003-ban egy orosz milliárdos, Roman Abramovich megvásárolt egy londoni klubot, azzal a céllal, hogy megmentse a csődközeli állapottól és komoly csapatot csinál a Chelseaből, mert hogy erről a csapatról van szó. Ma már, 14 évvel később elmondhatjuk, sikerült neki. Minden megnyerhető trófeát megnyertünk ez idő alatt, leszámítva a Klub Világbajnokságot és az Európai Szuperkupát, ezt mindenki saját maga döntse el, mennyire jelentős, mennyire hiányzik a vitrinből. Tavaly viszont valami más volt. Nem az jellemzett minket, mint a közelmúltban, hogy gyakorlatilag nem volt kupagyőzelem nélküli szezonunk, de nem is ezen van a hangsúly, hanem a nagy nehezen elért 10. helyen, ami számomra hatalmas csalódás. Nem volt önbizalom, nem volt hit, nem volt győzni akarás, csak ritkán, ami a legjobban bánt. A játékosok sorban múlták alul magukat, így meg nem lehet jó csapatteljesítményről beszélni. Ebben az idényben már nem igaz ez. Jött egy őrült, munkamániás olasz fazon, aki visszatérítette a helyes útra együttesünket. Antonio Conte visszaadott mindent, ami az elmúlt évben nem volt meg. Ehhez pedig kellett a régi, berozsdásodott 4-2-3-1 lecserélése 3-4-3-ra, és kellett az a pár (régi) új ember, akik nagyon jól épültek be a Conte-masinába. Vegyük szép sorba az illetőket:
Marcos Alonso: A nyár legnagyobb kérdése az volt, hogy ki lesz még bevethető balhátvéd poszton Azpilicuetát leszámítva, amikor még Conte a 4 védővel próbálkozott. Baba Rahman nem nagyon győzte meg a mestert, így kölcsönbe került a német Schalkéhoz. Jó pár név felmerült, Ghoulam, Ricardo Rodriguez, Ben Davies és még lehetne sorolni, végül a spanyol Marcos Alonso lett a befutó, akit az utolsó nap zsákoltunk be nagyjából 25 millió euróért. Kapott rendesen a kritikákból, szerintem kicsit jogtalanul, mert sokan nem ismerték, csak a Boltonból és a Sunderlandből maximum, ezért le is lett nézve. De én nem gondolom, hogy véletlenül lett volna alapember a Fiorentinában, ami nem olyan rossz együttes a Serie A-ban. És nálunk hozza az elvárható szintet. Fejpárbajokat nyer, megfelelően segíti a támadásokat már szárnyvédőként, viszont a beadásairól csak annyi mondható el több esetben, hogy veszélyes, a pontosság néha hiányzik. Az összes sorozatot nézve a 22 mérkőzésen elért 4 gól és 2 gólpassz nem olyan rossz egy bal oldali "futótól", vagy egy "pánik igazolástól".
Victor Moses: Ő ugyan nem új igazolás, mert 2012 óta a mi játékosunk papíron, de 2013-tól 2016-ig kölcsönben szerepelt a Liverpoolban, Stokeban, majd a West Hamben is. Antonio viszont kijelentette, hogy számol vele, a 3-4-3-as szerkezetből pedig ő is szinte kihagyhatatlan tag lett, ugyanúgy, ahogy Marcos Alonso. Azért vele folytatom, mert ő a másik szárnyvédő, csak ő a jobb oldalon, és azért velük kezdtem, mert véleményem szerint a 3 védős rendszerek legfontosabb tagjai a szárnyvédők. Moses egy tipikus vonalszélső játékos, talán emiatt lett kipróbálva ebben az új szerepkörben, amit egész jól meg is old, de ugyanúgy ki szoktak ütközni védekezésbeli hiányosságai. Neki 28 pályára lépés alkalmával szintén 4 gól, de 3 gólpassz az eddigi termése, ami szintén jó teljesítmény.
David Luiz: Jöjjön a másik "panic buy" a spanyol hátvéd után. Hatalmas meglepetés volt szerintem mindenki számára, amikor először felmerült visszahozatalának híre, sokan - köztük én is - kacsának gondolták az egészet. A nyár másik nagy kérdése a középhátvéd kérdés volt, mert a felkészülési időszak során csak Cahill és Terry volt bevethető ezen a poszton, Zouma pedig a sérüléséből lábadozott. Nagyon sokáig kergettük először Stonest, majd Koulibalyt, utána pedig felbukkantak olyan nevek, mint az új Vidicsnek kikiáltott Nikola Maksimovic, Manolas, Rüdiger, Ben Gibson, és még lehetne folytatni a sort, csak semmi értelme, mert egyikük se jött. David Luiz lett a befutó, akit szintén vegyes érzelmekkel fogadott a publikum, én nagyon örültem neki, mert nagyon a szívemhez nőtt az idő haladtával. Első itteni szakaszában emlékezhetünk jó pár bizonytalanságára, könnyelműségére, de a mentalitása mindig figyelemre méltó volt, és ezt igazolja az a bizonyos gólöröme a PSG-ben, ami miatt sokan haragudnak/haragudtak rá. Én úgy gondolom, hogy a franciáknál nagyon jól játszott, erre a szezonra is igaz ez. Magabiztos, nem bonyolítja túl a dolgokat, egyszerűen nagyon passzol ebbe a 3 védős szerkezetbe, főleg, hogy ő a középső ember, mert ha véletlen hibázik, akkor ott van mellette a másik 2 társ, aki kisegítheti adott esetben. A Liverpoolnak lőtt csodálatos szabadrúgás gólját még nagyon sokat fogják mutogatni, eddig pedig nagyon jó vételnek minősül.
N'Golo Kanté: Jöjjön a tavalyi leicesteri csoda kulcsembere, aki hála a jó Istennek már minket erősít. Nincs róla statisztikám, hogy hány kilométert futott eddig és mennyi labdát szerzett, de hogy ott van az elsők közt mindkét kategóriában, az szinte biztos. Nálunk kicsit más szerepkörben játszik, mint a bajnoki címvédőnél. A bajnokság elején a védelem előtt szűrt, segítette a labdakihozatalokat, most már kicsit mintha box to box középpályást próbálna faragni belőle Antonio. Viszont amiben fejlődnie kell, az a támadások támogatása, és ezt olasz mesterünk is így látja. A pálya minden egyes pontján ott van, bárhova odaér, tényleg egy igazi futóbolond, akiről még azt is el tudom képzelni, hogy sprintelve jár edzésekre. A történelmünk legjobb igazolásai közt lehet, ha még hosszú évekig tudja ezt a formáját tartani, és tud még kicsit fejlődni az apró hiányosságaiban.
Michy Batshuayi: Az első nyári igazolás, akit kis híján a Crystal Palace vitt el klubrekordot jelentő 40 millió euróért, de az utolsó pillanatban minket választott. Semmi előjele nem volt ennek az egésznek, de azt azért elismeri mindenki, hogy Diego Costának kellett konkurencia, mert Remy és Bertrand Traoré erre a szerepre nem volt méltó. Én hatalmas tehetségnek tartom Michyt, akinek kiváló fizikai adottságai vannak, van benne sebesség is és a lövőereje is nagyon rendben van, egyedül talán a helyezkedésével vannak gondok, de az pedig csak játékpercekkel javítható. Érthetetlen számomra, miért kap ennyire kevés lehetőséget, pedig hatalmas potenciál van benne, és még nagyon fiatal. De biztos Conte jobban tudja. Remélem ez idővel változik, mert ha formába lendülne, biztos, hogy riválisa lenne Diegónak, így viszont nem tud azzá válni.
Ők jöttek, be is váltak mindannyian, egyedül Michy nem nevezhető alapembernek. No de az is világossá vált, hogy a következő átigazolási idényben kellenek erősítések. Az már szinte biztos, hogy legalább az Európa Ligába kvalifikáljuk magunkat, de a BL is egyre közelebb van. A több frontos terhelés bírásához pedig minőségben és mennyiségben is meg kell felelnie a keretnek. Középpályán állunk talán a legrosszabbul ilyen téren, így oda mindenképpen kell valaki. A legtöbbször Franck Kessie, Nainggollan és Arturo Vidal neve merül fel, talán valamelyikük érkezik, meglátjuk. Másik poszt, ahol elférnének meg az a szárnyvédő poziciója, elsősorban jobb oldalra. Bárki bármit mond, tényleg jónak gondolom mind Mosest, mind Marcos Alonsót, de komolyabb ellenfelek ellen kevesek. A spanyolnak talán Ake riválisa lehet, Baba Rahman is ott lehet még, viszont ő nagyon sokat ki fog hagyni. Moses helyett meg nincs senki,szóval ezen a helyzeten is el kell gondolkodni. Továbbá kellhet támadó középpályás is, de én megmondom őszintén nem vagyok benne biztos, hogy nem lesz komolyabban elővéve a 3-5-2. Amennyiben ez valósággá válik, úgy ide nincs szükség izmosítani, de ha marad a 3-4-3, szerintem Willian, Pedro és Hazard nem lesz elég mindenhova, márpedig jó volna helyt állni, és illene is. Középhátvédekkel most rendben vagyunk, főleg, hogy Christensen is visszatér minden bizonnyal.
Rövidre fogva, és ezzel lezárva egy időre ezt a témát, azt gondolom, hogy jó a gárda, de még ennél is van feljebb, már csak azt remélem, hogy Conte is így gondolja, különben nem valószínű, hogy egyáltalán megismételjük a jelenlegi szezonbéli sikerességeket. A legfontosabb, hogy megmaradjon ez a győztes mentalitás, ez az alap, amit várok. Most pedig reméljük bajnokok leszünk és az FA-kupát is felemelhetjük májusban! Ezt a pillanatot viszont hamarosan szeretném újra élni.
