Immáron harmadjára találkozunk a Manchester Uniteddel a szezonban, talán ez lesz a legjelentősebb meccs idén. Ezúttal egy picit rendhagyó felvezetővel jelentkezünk, mert egy meglepetésvendéggel harangozzuk be a rangadót. Kattintás után kiderül, ki az illető.
Ki mondta, hogy a nők nem érthetnek a focihoz? Talán csak nem kérdezik őket. Ezzel mutatja be nagyszerű blogját László Ági, a Kislány, nagy foci főszerkesztője/bloggere, aki egyébként hatalmas Manchester United szurkoló és volt már szerencséje járni az Old Traffordon is. Nagyon kedves, korrekt személyiség, akivel nagyon jó volt beszélgetni. Ő tehát a meglepetésvendégünk, alább pedig olvashatjátok véleményét bizonyos dolgokról.
Szia Ági! No, hát akkor beszélgessünk picit a Manchester United-Chelsea csúcsderbiről, amely számomra mindig nagyon különleges párosítás, pláne, ha idegenben kell játszani. Számodra mit jelent, mint United-szurkoló?
Roman Abramovics 2003-as színrelépése óta lett igazán komoly ez a párosítás és azóta számomra is különleges és nagy presztizsű. Az Abramovics-éra előtt a Chelsea csak egy bajnoki címet nyert, azt követően pedig már négyet és karnyújtásnyira van az ötödiktől. Többször is előfordult, hogy ez a két klub vívta a harcot a bajnoki címért. Kétszer végzett úgy a dobogó legfelső fokán a Chelsea, hogy a Manchester United lett a második és háromszor lett úgy bajnok a United, hogy közvetlenül a Chelsea-t előzte meg. Számomra a 2008-as moszkvai BL-döntőbeli találkozásuk a legemlékezetesebb, de az a 2012-es Stamford Bridge-en lejátszott bajnoki is kellemes emlék, amikor 3-0-ás vesztett állásból jött vissza a United és 3-3 lett a vége.
Ugye említettem, hogy én mindig nagyon várom a Vörös Ördögök elleni meccseket, José Mourinho pedig külön pikantériát ad a rangadónak, akit szerintem senkinek sem kell bemutatni. Bevallom, emiatt egy picit haragszom rá, hogy a manchesteriek edzője lett, de te hogyan vélekedsz a portugálról? Szerinted egyáltalán jó döntés volt a kinevezése?
Mourinho és a Chelsea párosa olyan volt, mint amikor valaki megtalálja a nagy Ő-t. Működött közöttük a kémia. Első évében rögtön bajnoki címet nyert, 50 év után, ami a sok elköltött font után is nagy dolog! Három év alatt hat trófea volt a mérlege. A nagy ‘szerelem’ után jött a szakítás, de ahogyan az olykor lenni szokott a pároknál, felmelegítették a káposztát: Mou és a Chelsea 6 év után újra ‘összejött’. Egy szinte hibátlan szezon után megint bajnokok lettek. De a románc egy nagyon csúnya szakítással ért véget, amiben ugye kulcsszerepe volt egy hölgynek, Eva Carneirónak, a csapatorvosnak. Ez volt az a pont, amikor Mourinho az összes szimpátiámat elveszítette. Ez olyan megmagyarázhatatlan és arrogáns viselkedés volt, mint amikor Tito Vilanova szemét próbálta kinyomni a Real Madrid edzőjeként. Nem véletlen, hogy Fergusonék korábban úgy gondolták, hogy José nem lenne megfelelő utód, mert nem illik a Manchester United által képviselt filozófiába. Az sem tette szimpatikusabbá, hogy a saját játékosait nyilvánosan kritizálta. Ezen a szokásán a Vörös Ördögöknél sem változtatott. Legutóbb ugye Luke Shawt, alázta (nincs rá jobb szó). És amíg a Chelsea-nél úgy tűnt, jól érzi magát, addig a Unitednél nem látom rajta ugyanezt, nem működik köztük a kémia.
Nem csak a világ egyik legjobb menedzsere van a Unitednél, hanem a világ legdrágább játékosa is, Paul Pogba személyében. Szerinted szükség volt rá? Mennyire bírja el a rá nehezedő nyomást a francia?
Pogba érkezése nekem marketing húzásnak tűnt. A Manchester Unitedet és a francia játékost ugyanaz a sportszergyártó cég szponzorálja. Az Adidas és a klub 10 éves szerződést kötött, melynek értelmében 750 millió fontért cserébe öltöztetik a Manchester Unitedet. Pogbával is 10 évre írtak alá amiért évente négymillióval, összesen 40 millió euróval lesz gazdagabb Pogba. A Premier League marketingszempontból sokkal jobb terep, mint a Serie A. Természetesen segítette az üzletet az is, hogy Pogba a Manchester Unitednél nevelkedett. Pogba marketingje lehet, hogy szárnyal, de a teljesítménye sajnos nem. Egyelőre meg sem közelíti azt, amit a Juventusban mutatott. Tény, hogy rendkívül peches a temérdek kapufa miatt, de ennél azért jóval több kell tőle.
Kicsit beszélgessünk a Chelsearől is. Tavaly borzasztó szezont futottunk, idén viszont teljesen megváltozott minden. Ugyan a szezon elejét picit döcögősen kezdtük, de aztán október óta fantasztikus, amit művelünk, november óta pedig letaszíthatatlanok vagyunk a Premier League tabellájának éléről. Mit gondolsz az idei Chelsearől és a nyári szerzeményekről (Kanté, Marcos Alonso, David Luiz, Batshuayi)?
A Chelsea legnagyobb ‘igazolása’ Antonio Conte volt. Ahogyan első szezonjában bajnoki címre vezette a Juventust, úgy nagy valószínűséggel ezt a bravúrt a Chelsea-vel is végrehajtja.
2011-ben úgy vette át a Zebrák irányítását, hogy az előző két évben a torinóiak csak a hetedik helyet tudták megszerezni. Conte első szezonjában nemcsak úgy simán megnyerte a Scudettót a Juvéval, hanem veretlenül végzett velük a bajnokság élén. Aztán bajnok lett a második és a harmadik idényében is.
Ha az első idényében rögtön első lesz a Chelsea-vel is, akkor azt azért tartom nagyobb bravúrnak, mert egy számára ismeretlen terepen, Angliában vitte véghez. Iszonyúan egységes csapatot gyúrt össze. A tavalyi botrányosan gyenge 10. hely után a Kékeknek pont egy ilyen vezetőre volt szüksége, aki nagyon tud motiválni.
A játékosok közül meg egyértelműen Kante volt szerintem a legnagyobb fogás. Olyan, mint egy Duracell nyuszi. Fáradhatatlanul robotol, szerel, labdát szerez. Egy igazi kincs. De Marcos Alonso is telitalálat volt, nemcsak védekezésben remek, hanem a gólokból is kiveszi a részét. Öt találatot szerzett eddig, ami egyéni rekord nála. Batshuayi szenvedte meg leginkább azt, hogy Conte szinte mindig ugyanazzal a kezdővel áll fel. Rajta látszik, hogy nehezen viseli a kevés lehetőséget. David Luiznak voltak nagyon jó meccsei, de továbbra sem egyenletes a teljesítménye.
Tudjuk, hogy az Old Traffordról idén lehet pontot csenni, ez alapján csak a 10. helyen szerepelnétek, viszont csak a Manchester City tudta innen elvinni eddig mind a három egységet. Mi 5 meccse veretlenek vagyunk ebben a csodálatos létesítményben (4 döntetlen, 1 győzelem), de legutóbb 2013-ban tudtunk diadalmaskodni még Rafa Benitez irányításával, akkor a most Man United játékos Juan Mata szerezte a mindent eldöntő találatot, aki egyébként most biztos nem fog játszani sérülés miatt. Mi lehet a gond, hogy ennyire nem megy hazai pályán?
A borzalmasan gyenge helyzetkihasználás az oka. 16 hazai meccsen 9 döntetlen született. Ezek közül is kiemelkedik a Burnley elleni meccs, amikor 38 kapura lövése volt a Unitednek és ebből egy gól sem született.
Az idény során már kétszer összecsapott egymással a két együttes, mindkétszer a Stamford Bridge-en. A bajnokságban nagyon sima 4-0 lett a vége a javunkra, az FA-kupában pedig emberelőnyben játszva, de egy nagyon nehéz mérkőzésen sikerült 1-0-ra nyernünk. N'Golo Kanté mind a két alkalommal betalált, máskor a szezon során pedig egyszer sem. Ezeknek tudatában most mit vársz a rangadótól? Hogyan vághat vissza a MU és hogyan győzhet a Chelsea a szezonban harmadszorra is?
Nem hinném, hogy ez lesz a szezon legszórakoztatóbb meccse. A Manchester United a 13. döntetlenjére ‘hajt’. A Chelsea-nek viszont nem szabad kiengednie, mert Spursszel szembeni 7 pontos előny könnyen elolvadhat.
A márciusi FA-kupa meccset meghatározta Ibrahimovic hiánya és Herrera korai kiállítása. Ibra klasszisa dönthet a Manchester United javára. A Chelsea-nél pedig a mostanában brillírozó Hazard lehet a kulcs. Nagy valószínűséggel nem lesz gólparádé, két eredményre látom a legnagyobb esélyt: egy gólnélküli döntetlenre vagy egy egygólos hazai sikerre.
No, hát Ági így várja a derbit. Gólparádéra én sem számítok, helyette sokkal inkább hatalmas taktikai csatára. A manchesterieknek most már sokkal inkább az Európa Liga a prioritás, mi pedig egyértelműen a bajnoki címet szeretnénk megszerezni. Azt gondolom, előre mindenki kiegyezne egy döntetlennel a két csapatnál, de én nem, és szerintem Conte sem ez a fajta edző.
Sérültünk nincs, ellenben az ellenfélnél. Rooney, Mata, Smalling és Jones is sérült. Nem kizárt, hogy mind a négyen játszottak volna, de most biztosan nem fognak. Ami még fontosabb, hogy nekünk 1 hetünk volt készülni, míg a United tegnap pályára lépett Belgiumban. Finoman fogalmazva is félgőzzel játszva értek el 1-1-es döntetlent az Anderlecht ellen, de gyakorlatilag a lehető legerősebb kezdő játszott. Szóval a frissebbek mi leszünk, megbontani nem kell a csapatunkat, így joggal várható el a győzelem, hiába a Manchester Unitedről van szó. Én merek nagyot gondolni és 2-0-ra győzünk. :-D Zárásképp itt van még pár kép Ági old traffordi kirándulásáról.
Köszönjük szépen László Áginak a beszélgetést, nagyon megtisztelő, hogy interjút készíthettünk vele! Aki nem tette még meg, kövesse a Kislány, nagy focit, és természetesen minket is! Vasárnap 17:00-kor senki se felejtse el nézni a rangadót!